Védőoltások

Miért kell oltatni (immunizálni) gyermekeinket? 

A vakcináknak köszönhetően számos fertőző betegség szinte már eltűnt, vagy igen ritkává vált a fejlett országokban. Mégis fontos szem előtt tartanunk, hogy gyermekeink immunizálása változatlanul szükséges. 

A védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek ritkábban fordulnak elő, mert hosszú ideje nagy tömegeket oltanak ellenük. Az immunizálást mindaddig folytatni kell, amíg a betegségeket fel nem számoljuk. A védőoltásoknak köszönhetően a 70’-es évek végétől nincs feketehimlő a világban, és Európa polio-(gyermekbénulás) mentes, közel 10 éve. 

A védőoltásokkal kivédhető fertőző betegségek kórokozói állandóan jelen vannak a környezetünkben, és csak az oltás következtében kialakult védettség miatt nem tudnak betegséget okozni.

Ez hasonló ahhoz, mint mikor vizet merünk ki egy olyan csónakból, amin egy kis rés van, ahol beszivárog a víz. Mikor a víz kimerésének neki kezdünk, a csónak tele van vízzel, keményen dolgozva kimerjük a vizet a csónakból, és az most már szinte száraz. Mondhatjuk: „Nagyon jó, a csónak most száraz, így kidobhatjuk a vödröt és pihenhetünk.” De a szivárgás a kis résen át nem állt meg. Hamarosan észrevesszük a beszivárgó vizet, és ha nem folytatjuk a víz kimeregetését, nemsokára ugyanakkora lesz a vízszint a csónakban, mint kezdetben volt. 

Ha nem tudjuk a „szivárgást teljesen megállítani” (felszámolni a betegséget), fontos hogy a betegség elleni immunizálást fenntartsuk. Ha a védőoltások nyújtotta védettség csökken, egyre több ember fertőződik meg, a fertőzés átterjed másokra is, egyre nagyobb járványt okozva.

Tanulságos példa, mi történik akkor, ha mellőzik a védőoltásokat:

1974-ben Japán végrehajtott egy sikeres pertussis (szamárköhögés) elleni védőoltási programot. A japán gyermekek közel 80%-át beoltották. Abban az évben csak 393 bejelentett pertussis-os megbetegedés volt, és nem fordult elő haláleset sem. Ezután rémhírek terjedtek arról, hogy a pertussis elleni vakcina nem biztonságos. Ennek eredményeként 1976-ra már csak a csecsemők 10% volt beoltva pertussis ellen. 1979-ben Japánban súlyos pertussis járvány lépett fel, több mint 13.000 megbetegedéssel és 41 halálesettel.  1981-ben a kormány megkezdte az oltásokat az acelluláris (sejtmentes)  pertussis vakcinával, és a megbetegedések száma újra csökkent.

Mi történne akkor, ha leállnánk a védőoltások alkalmazásával?

A már szinte feledésbe merült betegségek, újból visszatérnének, hiszen a kórokozók változatlanul jelen vannak a környezetünkben. Egyre több ember lenne fogékony a fertőzésre, egyre többen betegednének meg, esetleg halnának meg.

Oltunk, hogy védjük a jövőnket.

Nem csak azért oltunk, hogy gyermekeinket megvédjük, hanem azért is hogy megvédjük unokáinkat és az ő unokáikat.

A betegség megszüntetésével megállíthatjuk a „szivárgást a csónakba”.

Gyermekeinknek nem kell többé megkapniuk a himlő oltást, mert a betegség többé már nem létezik. Amennyiben folytatjuk az oltásokat, akkor a szülők a jövőben bízhatnak abban, hogy a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek, mint például a gyermekparalízis, az agyhártyagyulladás, a diftéria, a tetanusz nem okoznak többé betegséget, és nem teszik rokkanttá, nem ölik meg gyermekeiket.

A védőoltás a lehető leghatékonyabb mód, hogy az egyes fertőző betegségeket megelőzzük, illetve a súlyos lefolyást megakadályozzuk.

 Forrás: Centers for Disease Control and Prevention (CDC, Fertőzőbetegség Megelőző Központ, USA, Atlanta, www.cdc.gov ) fordította: Székelyhidi Dóra

 

Kötelező oltások rendje

0-6 hét: BCG: a TBC-baktérium okozta gyermekkori agyhártya-gyulladás és a tüdő többgócú (miliaris) fertőzését védi ki gyermekkorban. Élő, gyenge baktériumot tartalmaz (szarvasmarha TBC-baktériumát). Bal vállba kapják az újszülöttek a szülészeti intézményben, a második hónapban szokott megjelenni a nyoma. Ritka esetben ki is sebesedhet, ebben az esetben a felülfertőződés megakadályozására Betadine-oldatos ecsetelés és a seb fedése javasolt. Amennyiben az oltásnak nem látszik a hege, újraoltás nem szükséges (mert nem hatékonyabb, mint az 1 oltás). Hatékonyságról bővebben, közérthetően itt. A magyarországi TBC-helyzetről, az oltásról bővebben itt olvashat.

2. hónap:

Pentaxim: torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás és a Haemophilus influenzae b-típusa által okozott invazív megbetegedések (vérmérgezés, agyhártya-gyulladás) ellen véd, régen Di-Per-Te oltás néven futott, nem olyan régen pedig Infanrix néven. Élő baktériumot nem tartalmaz, csak a baktérium azon részeit, melyek az immunválasz kialakulásáért felelősek. Az oltást a csecsemők a comb izomzatába kapják. Az oltás helyén előfordulhat duzzanat, ez esetben hideg borogatás javasolt. Ritkán hőemelkedés, láz is lehet az oltás utáni 48. óráig, ez esetben lázcsillapító adása szükséges. A betegségekről és a járványügyi helyzetről itt olvashat.

Prevenar13: Streptococcus pneumoniae (rövid nevén pneumococcus) 13 törzse ellen véd, melyek agyhártya-gyulladást, szepszist, tüdőgyulladást és középfül-gyulladást okozhatnak. Élő baktériumot nem tartalmaz. Csökkent étvágy, láz, irritabilitás, aluszékonyság, helyi bőrpír, izomfájdalom előfordulhat az oltás után. A betegségekről itt olvashat, járványügyi helyzetről itt és a Pneumococcus okozta agyhártya-gyulladás kimeneteléről az oltás előtti időkből itt.

3. hónap: Pentaxim ismétlés

4. hónap: Pentaxim és Prevenar13 ismétlés

12. hónap: Prevenar ismétlés

15.hónap: Priorix: kanyaró, mumpsz és rózsahimlő (rubeola) ellen véd, élő, legyengített vírusokat tartalmaz. A gyerekek az oltást a felkar bőre alá kapják. Az oltás helyén ritkán előfordulhat duzzanat, bőrpír, ez esetben borogatás javasolt. Gyakran észlelünk lázat az oltást követő 2. héten, ez esetben lázcsillapítás szükséges. Az oltást követő 2. héten megjelenhet néhány kanyarószerű kiütés a gyermek bőrén, ezzel teendő nincsen, spontán múlik néhány nap alatt. Az oltás teljes dokumentációja angolul itt olvasható. A kanyaróról itt, a mumpszról itt, a rózsahimlőről itt olvashat bővebben.

18. hónap: Pentaxim ismétlés

6.év: Pentaxim ismétlés (ebben már a Haemophilus influenzae b elleni komponens nincs benne, ezért Tetraximnak hívják.) Felkar izomzatba kapják a gyerekek, duzzanat, bőrpír, fájdalom, mozgáskorlátozottság nagyobb arányban fordul elő utána, mint csecsemőkorban, borogatás szükséges lehet.

11 év (6. osztályosok szeptemberben az iskolában, előtte tájékoztatót küldenek a szülőknek): M-M-R ismétlés (Priorix), felkarba kapják az oltást a fiatalok.

11 év (6. osztályosok októberben az iskolában): torokgyík-tetanusz-szamárköhögés (Di-aPer-Te) ismétlés (Boostrix), felkarba adják.

13 év (az 1. adagot a 7. osztályosok szeptemberben, a 2.adagot márciusban fogják majd kapni): hepatitis-B elleni oltás (Engerix-B). Az oltás csak az immunválaszt kiváltó vírusrészt tartalmazza. Az oltás után az oltás helyén fájdalom, duzzanat, bőrpír kialakulhat. A B-típusú fertőző májgyulladásról itt olvashat.

 

Ajánlott védőoltások:

Meningococcus (más néven Neisseria meningitidis) ellen: a baktérium cseppfertőzéssel terjed, járványos agyhártya-gyulladást okoz az arra érzékenyekben. Serdülők és fiatal felnőttek 15-20 %-a tünetmentesen hordozza a szájflórájában, amely áttörheti a védőgátakat, és agyhártya-gyulladást okozhat a hordozóban, illetve más embereket fertőzhet. Az agyhártya-gyulladás kezdetben egyszerű influenzaszerű megbetegedésnek tűnik, azonban néhány óra alatt a beteg állapota jelentősen romolhat, és megfelelő kezelés ellenére is a betegek 9-15%-a belehal, a túlélők 20%-ánál pedig maradandó károsodás alakul ki (agykárosodás vagy végtag-amputáció miatt). A baktériumnak több törzse ismert, Magyarországon elsősorban a B és C típussal kell számolni, nemzetközi szinten emellett a Y, A, W okoz súlyos betegséget.

Jelenleg Magyarországon a C-típus elleni oltás (NeisVac-C, Menjugate, Meningitec) javasolt a csecsemők számára (3 és 5 hónapos korban), ennek költségét 2 éves korig receptre felírva 70%-ban támogatja a TB (így az ára kb 2500 Ft/db). Ezt az oltást 1 éves kor után (min. 6 hónappal a 2. oltás után), majd 5 évente ismételni javasolt. 1 éves kor felett 1 oltás elegendő 5 évente, 2 éves kor felett az oltás kb. 7000 Ft-ba kerül receptre.

Nemzetközi körökben (nemzetközi óvoda, iskola, gyakori külföldi utazás, fesztiválok, stb esetén) forgó gyermekek, serdülők számára javasolt 1 éves kor felett a többkomponensű oltás (Nimenrix, Menveo, melyek a A,C,W,Y ellen védenek), ezzel lehet folytatni is az egykomponensű oltással (NeisVac-C) megkezdett oltási sort (a tudomány szerint 25 éves korig javasolt fenntartani a védettséget).

2014-ben került forgalomba a B-törzs elleni oltóanyag is (Bexsero).

Mivel személyesen is részt vettem több gyermekért való szinte reménytelen küzdelemben e kórokozó ellen még a kórházi gyakorlatomban, mindenkinek javaslom az oltás beadatását!

További információ itt is.

 

Praktikus információk:

 Nem vállaljuk a továbbiakban oltások beadását oltási könyv nélkül, mivel a rendszerünkben nem tökéletes a nyilvántartás, és baj lehet, ha ismét beadunk egy nemrég már beadott oltást (leginkább fokozott immunreakció: láz és duzzanat léphet fel), illetve oltási könyv nélkül már az ott vezetett oltások sem lesznek pontosak, mint azt az elmúlt hónapokban észleltük. Javaslom, hogy minden orvosi látogatáshoz hozzák el magukkal a kiskönyvet is. Az ajánlott oltások ismétlésének időpontját próbáljuk mindenkinek beírni a könyvébe, újabb figyelmeztetőt küldeni nincs kapacitásunk, általánosságban: kullancsoltás első évben 2x, majd 1 év, majd 3 év múlva esedékes, aztán 5 évente (Encepur, FSME). Járványos agyhártya-gyulladás elleni emlékeztető 5 évente javasolt (Neisvac, Menjugate, Meningitec, Nimenrix). Bárányhimlőből összesen 2 oltás kell, több ismétlés nem szükséges. Megértésüket köszönjük!

 

További források: http://www.antsznydr.hu/index.php/jarvanyugy/24-jarvanyugy/307-vedoltasok

Oltásbiztonság: http://vacsatc.hu/

 frissítve: 2018.01.17.