Amit a kullancsokról érdemes tudni:

Kb 300 féle betegséget terjeszthetnek, de ebből csak 3 veszélyes az emberre:

1. kullancs okozta vírusos agyvelőgyulladás (encephalitis):

A legritkább, de a legsúlyosabb kullancs által terjesztett fertőzés a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis). Korábban 3-400 betegséget regisztráltak Magyarországon, az utóbbi 5 évben számuk 50-170 között mozog. A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás kórokozója minden 1000. ixodes kullancsunkban lelhető meg, főleg Zalában és Nógrádban. Bár nálunk a védőoltások kiterjedt alkalmazása eredményeképpen az elmúlt években csökkent, a környező országok többségében emelkedett az esetek száma. A betegség a csípés után egyhetes lappangási idővel, lázzal indul. Ezt követően alakulnak ki az idegrendszeri tünetek. Eszméletlenség, bénulások léphetnek fel, melyek akár halálhoz is vezethetnek. A betegség megelőzésére elölt vírust tartalmazó, ún. aktív védőoltás áll rendelkezésre, mely 1 éves kor felett adható.

Oltási rend:

az első oltást követően 1 hónap múlva, majd 9-12 hónap múlva, majd 3 év múlva, aztán 5 évente ismétlés szükséges. A rendelkezésre álló oltóanyagok: Encepur Junior (1-12 éves korig), Encepur adults (12 év felett), FSME immun junior (16 éves korig).

2. Lyme-kór:

Közép-Európa a világ egyik legfertőzöttebb területe. Magyarországon évente kb. 10000 friss fertőzés fordulhat elő. A legelső tünet általában a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm-esre megnövő, többnyire ovális alakú bőrpír (Lyme-folt, erythema migrans vagy vándorló bőrpír). Lappangási ideje 1 naptól 3 hónapig terjed, leggyakrabban egy hét. Többnyire alig viszket, nem fájdalmas. A folt legalább egy hétig, néha azonban egy évig is látható. Előbb-utóbb elmúlik magától is. A folt megszűnése nem okvetlenül jelenti a kórokozó pusztulását. Nevével ellentétben nem vándorol, inkább a széli részein növekszik. Többnyire ovális alakú, a térdhajlatban, nyakon, hónaljban, lágyékhajlatban kezdetben csíkszerű. A folt szinte mindig a csípés helyén alakul ki, de előfordul többszörös elváltozás. Ilyenkor a többnyire 2-5 cm-es, jellegtelen, de azért ovális foltok jelennek meg. Számuk akár 50 is lehet. Előfordul, hogy ilyenkor is nagyméretű (10-20 cm-es) foltok keletkeznek, de ilyenkor a számuk 10 alatt marad. A többszörös Lyme folt úgy keletkezik, hogy a kórokozó a vérárammal szóródik, majd a bőrben több gócban indul szaporodásnak. A Lyme spirochaeta nem szereti a magasabb testhőmérsékletet, ezért a hűvösebb bőrben gyorsabban szaporodik.
A folt megjelenése eldönti a diagnózist. A folt a Lyme-betegség leggyakoribb tünete, mégsem jelenik meg mindig, és ha megjelenik, akkor sem mindig figyelünk fel rá, mert lehet egészen halvány is.

Különösen gyermekkorban fordul elő a fülcimpa lilásvörös, fájdalmatlan duzzanata (nyiroksejtes bőrcsomó - borrelia lymphocytoma). Kezelés nélkül hónapokig látható.

A Lyme-betegség egyéb tünetei
Az esetek egy részében a fertőzés még kezelés nélkül is megszűnik. Más részében azonban újabb tünetek jelentkeznek. Ezek sorában a legritkább a szívizomgyulladás, ami rendszerint ritmuszavart okoz. Ez lehet életveszélyes, de többnyire magától megszűnik, még akkor is, ha a fertőzés fennmarad.
Gyakran okoz idegrendszeri elváltozásokat is. A Lyme-betegségben is előfordul agyvelő- és agyhártyagyulladás. Ellentétben a vírusos formákkal, ez alig jár klinikai tünetekkel. Fejfájás, rossz közérzet itt is előfordul, de eszméletzavar sohasem. Lassú elbutulás, kóros feledékenység inkább jellemző. Gyakran okoz arcidegbénulást. A beteg arra ébred, hogy arca elferdül, és a reggeli folyadék kicsordul a szájából. Bár a tünet ijesztő, a gyógyulás még kezeletlen vagy rosszul kezelt esetekben is többnyire teljes. Viszonylag gyakori a szemmozgató idegek károsodása. Kialakulhatnak egyéb ideggyulladások, melyek végtagzsibbadásokat vagy éppen izomgyengeséget okozhatnak.
Ízületi és izomfájdalom gyakori kísérője a fertőzésnek. Bármilyen ízület gyulladása kialakulhat, de rendszerint csak 1-2, leggyakrabban a térdízület betegszik meg. A jelentős fokú ízületi duzzanat mellett viszonylag csekély fájdalom a jellemző. A betegség hullámzó, tünetmentes és panaszos időszakok váltják egymást. A klinikai tünetek változatosak, az igazolás csak laboratóriumi eljárásokkal oldható meg. Ennek ellenére érdemes hangsúlyozni, hogy a gyorsult süllyedéssel járó, szimmetrikus, szinte valamennyi ízület gyulladásával járó forma nem tekintető borrelia-fertőzés következményének. Ha ilyen esetben pozitív Lyme szerológiai eredményt kapunk, akkor valószínűleg laboratóriumi tévedésről van szó.

A Lyme betegség laboratóriumi igazolása

A bőrelváltozások területéből kivett szövetmintából a kórokozó kitenyészthető. A tenyésztés azonban drága és körülményes, speciális felkészültséget igényel, rajtunk kívül az országban másutt nem is végzik. A tenyésztés heteket, hónapokat vesz igénybe, ezért a vizsgálat többnyire tudományos célokat szolgál. Indokolt elvégezni azonban olyan, kevésbé típusos esetekben is, ahol a diagnózis egyéb módon nem dönthető el.
Jobb módszer, ha a vérsavóban ellenanyagokat keresünk. Ilyenkor tehát a kórokozóra adott immunválasz (védekező anyag) kimutatásával, indirekt módon igazoljuk a fertőzést. Az eljárás előnye, hogy viszonylag olcsó, és gyors. Vannak olyan tesztek, amelyek önköltsége 2-300 Ft, és amennyiben azonnal elvégeznék a vizsgálatot, már a vérvétel napján eredményt kapnánk. Az előnyökkel szemben sok-sok hátrányra is fény derült. Az eljárás alkalmatlan a fertőzés első napjaiban és heteiben a betegség igazolására, mert ilyenkor még nincs kimutatható immunválasz. Másik hátrány, hogy az esetleges korábbi és - adott esetben már gyógyult - fertőzés emlékeként is "pozitív" eredményt kapunk. Még nagyobb gond, hogy a Lyme-baktérium sok más - nem okvetlenül kórokozó - baktérium alkatrészeihez hasonló összetevőket is tartalmaz. Az ezekkel szemben termelődött ellenanyag hamis pozitív eredményt adhat. Azt is nehéz elfogadni, hogy a vizsgálat pozitív maradhat a gyógyulás után is. Mivel az ellenanyagok a fertőzést követően még hosszú ideig termelődnek, (hiszen ettől válunk védetté), szerencsés esetben tartós immunitás is kialakulhat. A jól megválasztott, megfelelő adagban és kellő ideig adott antibiotikumokkal a fertőzés tökéletesen gyógyítható. Oltás nem áll rendelkezésre ellene.

3.Tibola:

Mozaikszó, a kullancs által terjesztett nyirokcsomó-duzzanatot (Tick-Borne LymphAdenopathy) jelöli. A betegség klinikai tüneteit dr. Lakos András írta le, kórokozóját (Rickettsia slovaca) Didier Raoult találta meg. A fertőzés főleg gyermekeket érint. A hajas fejbőrben találják meg a lencsényi vagy még annál is nagyobb kullancsot (Dermacentor marginatus). Ezt követően a csípés helye megduzzad, esetleg váladékozik, a tarkótáji vagy nyaki nyirokcsomók akár diónyira duzzadhatnak. A fertőzés jóindulatú, ritkán okoz lázat, még ritkábban egyéb tüneteket (fáradékonyság, izom- és ízületi fájdalom, fejfájás). Többnyire kezelés nélkül is meggyógyul, a súlyosabb esetekben egyes antibiotikumokkal lerövidíthető a folyamat, ami kezeletlen esetekben akár egy évig is eltarthat.

 

Hogyan előzhető meg a kullancscsípés?

Ne menjünk sűrű bozótba, kiránduláskor haladjunk az ösvényeken. Minél kevésbé fogadható meg ez a tanács (tájfutók, gombaszedők, erdei munkások esetében), annál nagyobb körültekintésre van szükség. Erdei kirándulásra húzzunk nadrágot! A nadrágot gyűrjük be a zokni alá. Az amerikaiak még széles ragasztócsíkkal is leragasztják ezt a behatolási kaput. Ugyanis a kullancs lentről mászik fölfelé. Minél hosszabb utat kénytelen megtenni, annál valószínűbb, hogy lepotyog, és más zsákmány után néz. Hasonló okból, a trikót is tűrjük be a nadrágunkba. Gyermekeket gyakrabban támad meg a kullancs a fejen és a nyakon. Kislányok hosszú haját fonjuk be, tűzzük fel. Adjunk rájuk fehér vászonsapkát, ezen hamarabb észrevesszük az ott bóklászó kullancsot. A napsütésnek kitett, szabadon hagyott bőrfelületeket a kullancs kerüli. Kullancsriasztó szerek közül csak olyat vásároljunk, amire a gyártó legalább 6-8 órás hatékonyságot szavatol. Gyermekeket csak a szabadon hagyott bőrfelületen kezeljünk, és csak vékony rétegben alkalmazzuk. Nagyobb mennyiségben a bőrről is felszívódik, és fejfájást okozhat, néha allergizál.

Létezik ultrahangos kullancsriasztó is, csecsemőkortól már használható, leírás pl  itt.

Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a B-vitamin szedésével megelőzhető lenne a kullancscsípés. Van, aki a fokhagymára, mások a fűszeres ételekre esküsznek. Nem zárható ki, hogy ezek némelyike valóban használ, de a bizonyíték egyelőre még várat magára. Természetesen minél rövidebb ideig van a kullancs a bőrben, annál kisebb a fertőzés kockázata. A kullancs eltávolításakor is fertőzhetjük magunkat, amikor összenyomjuk a kullancs testét. Így fordulhat elő, hogy 1-2 órával a kirándulás kezdete után már fertőzést kapunk.



Hogyan távolítsuk el a kullancsot?

Ne menjünk vele orvoshoz! Ne kenegessük, ne tekergessük, ne dörzsöljük, ne akarjuk megfojtani! A feji végéhez, tehát a bőrhöz közel fogjuk meg csipesszel az élősködőt úgy, hogy a potrohát ne nyomjuk össze, mert ebben tanyázik a Lyme-baktérium.
A gyógyszertárakban kapható kullancskiszedő csipesz, ami megkönnyíti az eltávolítást. Kapható egy magyar találmány, a kullancskiszedő kanál is. Ez azonban csak az egyébként könnyen eltávolítható kifejlett kullancsok kiszedésére alkalmas.
A statisztikák szerint átlagosan minden második kullancscsípésünket vesszük csak észre. Sokan hiszik, hogy a kullancs csak akkor távozik, ha mi szedjük ki a bőrből. Pedig a kullancs csak táplálkozni jár az emberbe és más gerincesekbe, nem kívánja ott leélni az életét. Mivel évente csak egyszer vesz magához táplálékot, ez az étkezés elég soká tart, ezért szoktuk megtalálni őket. Léteznek tűszúrásnyi, csaknem átlátszó kullancsok, ezeket megszívott állapotukban is alig lehet észrevenni. Szerencsére ezek a fiatal alakok ritkábban fertőzöttek. A következő évben ezekből a piciny lárvákból gombostűfejnyi nimfák fejlődnek. Ezek is jól el tudnak bújni a hajlatokban, fülek mögött, hajas fejbőr határán. Felnőttekben leggyakrabban a térdhajlatban bújnak meg észrevétlenül.

Forrás: www.kullancs.hu